Hajdúbagosi SportegyesületHajrá Hajdúbagos!
A HAJDÚBAGOSI SPORTEGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Ezen alapszabály abból a célból jött létre, hogy a mellékletét képező jegyzőkönyvben megjelölt alapító tagok elhatározzák, hogy közös céljuk megvalósítása érdekében egyesületet hoznak létre, közösségi céljaik elérése végett.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
- Az egyesület neve: HAJDÚBAGOSI SPORTEGYESÜLET
- Rövidített név: HAJDÚBAGOSI SE
- Az egyesület székhelye: 4273 HAJDÚBAGOS, NAGY U. 125.
Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és célja elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Az egyesület jogi személy.
Az egyesület sportegyesületként jön létre a sportról szóló 2004. évi I. törvényben meghatározottak szerint.
Az egyesület működésére a Ptk. és a 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak az irányadók.
II.
AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGEI
- Az egyesület célja:
Az egyesület célja a labdarúgás népszerűsítése, tagjai részére a sportolási lehetőség biztosítása, az egészséges életmódra nevelés.
Az egyesület célja az, hogy a lehető legtágabb körökig eljutva, a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig tudatosítsa az egészséges életmód, a belső egyensúly fontosságát, amelynek eléréséhez és fenntartásához aktív segítséget nyújt a rendszeres testmozgás.
- Az egyesület céljai elérése érdekében végzett tevékenységei:
– labdarúgás sporttevékenység szervezése, labdarúgással kapcsolatos sportversenyek rendezése, biztosítja tagjainak a labdarúgással kapcsolatos sportversenyeken való részvételt,
– labdarúgással kapcsolatos sportkapcsolatok létesítése és fejlesztése,
– labdarúgás feltételeinek megteremtése: személyi feltételek, sporteszközök biztosítása; a szabadidő hasznos eltöltésére való felhívás előadások, bemutatók szervezése,
– tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme,
– a labdarúgás utánpótlás biztosítása oktatási intézményekben bemutatók, előadások rendezésével, a labdarúgás propagálásával,
– az egészséges életmódra való felhívás, ennek keretében szórólapok, bemutatók, előadások rendezése,
– kapcsolatok létesítése és fenntartása a hasonló tevékenységet folytató hazai (külföldi) labdarúgó sportegyesületekkel, szervezetekkel.
A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése – e rendelkezés alkalmazásában – a sportegyesület alaptevékenységének minősül.
III.
AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
- Az egyesület rendes tagjai:
Az egyesület rendes tagja lehet minden büntetlen előéletű magyar állampolgár, aki a közügyektől nincs eltiltva és belföldi jogi személy, aki az egyesület céljaival egyetért, és felvételét írásban kéri. A tagfelvétel iránti kérelmét az egyesület elnökéhez kell eljuttatni.
A tagfelvételről az elnökség a legközelebbi ülésen nyílt szavazással dönt.
Az egyesületbe való belépés és az onnan való kilépés önkéntes.
Az egyesületbe történő belépés feltétele, hogy a belépő belépési nyilatkozatot írjon alá.
Az egyesület rendes tagjának jogai:
– részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, közgyűlésen, a közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület működésével kapcsolatban, indítványt tehet az egyesületet érintő kérdések megtárgyalására,
– felvilágosítást kérhet az egyesület tevékenységéről, amelyre az egyesület 30 napon belül köteles választ adni,
– minden rendes tag választhat, illetve választható az egyesület szerveibe,
– indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira,
– a tagság legalább 1/3-a írásban az ok és cél megjelölésével közgyűlés összehívását kezdeményezheti,
– a szervezet szervei által hozott jog – vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben – pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.
Az egyesület rendes tagjának kötelezettségei:
– az egyesület rendes tagja köteles az egyesület alapszabályát, határozatait betartani,
– részt venni az egyesület tevékenységében,
– nem veszélyeztetheti az alapszabályban meghatározott célok megvalósítását,
– köteles a tagdíjat késedelem nélkül befizetni.
- Az egyesület pártoló tagja:
Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
A pártoló tag belépési nyilatkozatát az elnökséghez juttatja el és az elnökség a legközelebbi ülésen egyhangú, nyílt szavazással dönt a felvételről.
A pártoló tag jogai:
– az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt, de nem szavazhat, és nem választhat,
– igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait és kedvezményeit.
A pártoló tag kötelezettségei:
– az egyesület működésének anyagi támogatása,
– köteles betartani az alapszabályt,
– nem veszélyeztetheti az egyesületi célok megvalósítását.
- Az egyesület tagjának tagsági viszonyának megszűnése:
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
– az egyesület megszűnésével,
– a kilépéssel,
– a tag kizárásával.
- A tagok kizárása:
Az elnökség kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit súlyosan megszegi, a rendes tagot akkor is, ha 3 hónapos késedelembe esik a tagdíj megfizetésével.
A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a rendes tag csak akkor zárható ki, ha a legalább 3 hónapos mulasztás elteltével követően az elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.
A kizárt tag kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 30 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.
A tag – a kilépésének az elnökséghez vagy a közgyűléshez benyújtott írásbeli bejelentésével – a tagsági viszonyát azonnal hatállyal megszüntetheti.
A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
IV.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Az egyesület szervei:
- közgyűlés
- elnökség
- A közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót.
A közgyűlést az elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével.
A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére legalább 8 nappal a közgyűlés időpontja előtt meghívót kell küldeni postai úton, vagy személyesen kell átadni a meghívót (az átvétel időpontjának írásbeli rögzítése mellett).
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van.
Ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem lenne határozatképes, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontokban a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes, amely tényre azonban a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Ha a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, melyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.
A közgyűlést össze kell hívni, ha:
– a tagok legalább 1/3-a a napirendi pontok, a cél és az ok megjelölésével írásban kezdeményezi,
– a bíróság elrendeli.
A tagok legalább 1/3-a aláírt, a közgyűlés összehívására vonatkozó és a felvenni kívánt napirendi pontokat, a célt és az okot tartalmazó, az elnökségnek megküldött írásbeli kérelemre az elnökség a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést.
A közgyűlés üléseit az elnök vezeti.
A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza, míg a tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Titkos szavazást rendelhet el a közgyűlés az elnök előterjesztésére vagy a tagok egyharmadának kezdeményezésére.
A közgyűlésen valamennyi rendes tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a közgyűlés elnöke és két, a közgyűlés által megválasztott szavazásra jogosult tag hitelesít, és a jegyzőkönyv-vezető aláír.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az egyesület feloszlásának, más egyesülettel történő egyesülésének a kimondása,
– az alapszabály megállapítása, módosítása,
– a tisztségviselők megválasztása és visszahívása,
– az éves tagdíj mértékének megállapítása,
– az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
– a tagok kizárását kimondó elsőfokú elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálása,
– az éves költségvetés elfogadása,
– döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
vagy:
Az egyesület legfőbb szervének, a közgyűlésnek a hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása és módosítása;
– az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása, ha törvény eltérően nem rendelkezik;
– az ügyintéző és képviseleti szerv éves beszámolójának elfogadása;
– az egyesület más egyesülettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása;
– az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak megválasztása és visszahívása;
– döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
- Az elnökség
Az egyesület ügyintéző szerve az elnökség, mely elnökből és ügyvivőből áll.
Az egyesület elnökét és ügyvivőjét a közgyűlés 5 évi időtartamra választja meg titkos, szótöbbséges szavazással.
Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,
a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Az elnökség dönt mindazon kérdésben, mely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az elnökséget az elnök hívja össze, legalább az ülés előtt három nappal megküldött, a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívóval.
Az elnökség határozatképes, ha az ülésen mindkét tag jelen van.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyhangúan hozza.
Az elnökség feladata és hatásköre:
– a tagfelvétel kérdésében történő döntés,
– a tagok kizárásáról szóló elsőfokú határozat meghozatala,
– a közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő tevékenység,
– a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
– a költségvetés és a beszámoló előkészítése,
– az elnök éves beszámolójának elfogadása,
– a közgyűlési határozatok előkészítése,
– minden olyan eljárás, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az egyesület tisztségviselői
Az elnök feladata és hatásköre:
– képviseli az egyesületet,
– bankszámla feletti rendelkezés,
– összehívja és vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit,
– két elnökségi ülés között irányítja, szervezi és ellenőrzi az egyesület munkáját, a közgyűlési határozatok végrehajtását szervezi,
– éves beszámolót készít,
– utalványozási jogot gyakorol,
– a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtásának irányítása,
– a sportegyesület munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat.
Az ügyvivő feladatai és hatásköre:
– segíti az elnök munkáját, tagnyilvántartás vezet,
– észrevételek, javaslatok tétele az egyesület működésével kapcsolatban,
– közreműködik az egyesület költségvetésének, a közgyűlés elé terjesztett éves beszámolóknak az elkészítésében,
– javaslattétel rendkívüli közgyűlés, elnökségi ülés összehívására,
– az egyesület adminisztrációjának vezetése,
– tagdíjak beszedése,
– az elnök távollétében, illetve akadályoztatása esetén az egyesület képviselete,
– bankszámla feletti rendelkezés,
– utalványozási jogot gyakorol.
Az elnökségi tagjai megbízatásának megszűnése:
– határozott idő lejártával,
– lemondással,
– vezető tisztségviselő halálával,
– nem természetes személy vezető tisztségviselő jogutód nélküli megszűnésével,
– tagsági viszonyának megszűnésével,
– visszahívással,
– összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével,
– az egyesület megszűnésével.
Az elnökségi tagot a közgyűlés egyszerű szótöbbséges, nyílt szavazással visszahívhatja, ha
– nem tesz eleget az elnökségi tag számára előírt kötelezettségének, igazolható módon a sportegyesület céljaival ellentétes tevékenységet fejt ki tisztsége ellátása során,
– tisztségével járó feladatok ellátásában legalább 3 hónapja felróhatóan nem vesz részt,
– az alapszabály rendelkezéseivel ellentétes magatartást tanúsít,
– ha tisztségével szándékosan visszaél és ezzel a sportegyesületnek anyagi kárt okoz.
A visszahívást bármely tag kezdeményezheti a közgyűlésnél.
V.
AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE
Az egyesületet az elnök képviseli.
Az elnök akadályoztatása esetén helyettesként az ügyvivő jár el.
Az egyesület bankszámlája felett az elnök és az ügyvivő együttesen rendelkezik.
VI.
AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.
Az egyesület a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet nem folytathat.
Az egyesület a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet folytathat és célja megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.
Az egyesület bevételei:
– tagdíj,
– jogi és természetes személyek támogatásai, adományai,
– az egyesületi célok elérése érdekében egyéb gazdálkodó szervezetek támogatásából származó bevétel (szponzori támogatás),
– szolgáltatások ellenértéke,
– gazdasági, vállalkozási tevékenységből befolyt nyereség,
– állami, önkormányzati támogatás,
– egyéb bevételek.
Az egyesület rendes tagjai évenként tagdíjat fizetnek, melynek mértékét a közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat egy összegben minden év december 31. napjáig kell megfizetni. A tagdíj mértéke 2.000.- Ft/ év. A tagdíjat az alakulás évében a szervezet bejegyzéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell befizetni.
A tagok csak tagdíjuk szolgáltatására kötelesek, a sportegyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel.
Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek,
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek,
c) az egyesület szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
d) az a) – c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.
Az egyesület javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
A szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
A szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni.
Az egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.
A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a közgyűlés elé jóváhagyás végett.
VII.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
Az egyesület megszűnik, ha
a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.
A b) – e) pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg.
A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c) – d) pontokban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.
A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.
Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.
A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.
A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.
VIII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. ide vonatkozó rendelkezései, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.
Jelen alapszabályt a közgyűlés 2012. július 5. napján elfogadta.
Hajdúbagos, 2012. július 5.
........................................................
Kovács József Gábor
elnök